40,N társkeresős sztori, ti hogyan oldanátok meg?

Sziasztok!

2 nagyon hosszú kapcsolat után tavaly szingli lettem. Szerencsére nagyon jó genetikám van, ezért külsőre 26-nak néznek, ami az egomnak jólesik, de 40 évesen én már bőven komoly kapcsolatot keresek. Eddig jó tapasztalataim voltak - talán mert nem úgy állok az emberekhez, hogy minden 30 feletti defektes, mert bárki járhat úgy mint én - viszont eddig főleg max 34 éves férfiak közeledtek. Eleinte a korkülönbség miatt nem vettem őket komolyan, és féltem is tőlük egy kicsit, de pozitívan csalódtam, viszont a gyerek téma náluk még nem volt aktuális. 3 hónapja viszont elkezdtem randizni egy 41 éves férfival, jókat nevetünk, teljesen bolond a jó értelemben és bár elvált hajlandó újra nősülni és nagyon szeretne gyereket. A korom miatt már megszoktam azokat a jószándékú intelmeket, hogy siessek, mert kiürül a babazsák, de rendszeresen járok vizsgálatokra, a termékenységi értékem 2 korcsoporttal jobb, mint amilyennek lennie kéne, és lekopogom semmilyen eü bajom nincs, ami miatt félnék. Azokat a 31-34 éves férfiakat sem zavarta a korom a gyerekkel kapcsolatban, akikkel őelőtte randizgattam, viszont vele - hívjuk Zolinak - volt pár megosztó beszélgetésem, ami hatással volt arra, ahogyan a barátaim vélekednek róla. A két legfurcsább szituáció ez volt: mi elég gyorsan haladtunk a mély témákkal is, mindketten tudjuk mit akarunk és ehhez igyekszünk társat találni, és ez egyelőre egymásban meg is van. Viszont kb 1,5 hónap ismerkedés után azt mondta ne utáljam meg, de neki tudnia kell, hogy lehet-e még tőlem gyereke, mert nagyon kedvel és ez fontos számára. Ezért újra elmentem egy komplex termékenységi vizsgálatra (fizetős, nem olcsó, én álltam) aminek ugyanaz lett az eredménye, mint tavaly, hogy a termékenységi mutatóm egy 29 éves nőével egyenlő és nincs reprodukciós szervi problémám. Őszintén szólva én nem tudtam haragudni ezért a kérésért, mert fordított esetben én is tudni akarnám, hogy érdemes-e komolyan tervezni egy olyan nővel mint én, ha a gyerek fontos szempont. De a barátaim nagyon rossz néven vették ezt, meg hogy nem ő fizette és az egyik vacsi alatt volt egy kisebb vita is ebből. Zoli jól kezelte, azt mondta megérti a barátaimat, és reméli majd ők is megértik miért kérte. Az árát is oda akarta adni, de ahogy írtam nekem nem volt gond. Majd 2 hétre rá az egyik edzőteremben lehetőség volt csináltatni egy olyan felmérést, ahol egy mérlegre lépve és két ilyen “kart” kitartva a gép megadta egy csomó értékedet (zsigeri zsír, stb) és a tested biológiai becsült korát. Többen mentünk edzeni, szintèn a barátaimmal, és mindenki kipróbálta. Nekem 33 évre jött ki a testem :D és amikor mutattam Zolinak a papírt, elég értetlenül reagált, de nem mondta ott, hogy mi zavarja. Majd kinn a szaunában felhozta a többiek előtt, hogy a termékenységi vizsgálat hogyan mutathat 29 éves értéket, ha itt 33 lett és biztos jó helyen végeztettem-e a vizsgálatot. Na ott ebből nagyon nagy vita lett közte és a barátaim között, ahonnan bevallom sírva jöttem el, mert úgy éreztem - nem vagyok naiv kislány már - hogy őt igenis zavarja a korom a gyerekvállalás miatt, csak nem merte felhozni. Este amikor telefonon beszéltünk ezt el is mondtam neki, bár tagadta, és szakítottam vele, mert még mindig ezt éreztem vele kapcsolatban. Nem haragszom rá, amiért félt ezt elmondani, fordított esetben én is félnék, de azt gondolom erről kell tudni őszintén beszélni, akkor is ha kellemetlen, és szerintem én nagyon jó partner voltam abban, hogy biztonságban érezhesse magát az érzéseivel. Minden nap írt, küldött többször virágot, találkoztunk, sírt, de bennem valami eltört ott a szaunában. Sosem görcsöltem a gyerek tèmán, de azóta feszengek egy kicsit èn is. Pár hete egy randiappon megismertem egy 31 éves férfit, aki szintén elvált, 2 éve szingli és szeretne gyereket, de 25 végén tud beköltözni a lakásába, és addig ő nem merné bevállalni a babát. Amúgy így leírva úgy tűnhet már az első randin a gyerek a téma és legyen mielőbb pedig nem 😅 de mindig elmondom mit keresek, és ez neki is prioritás volt. Viszont Zoli újra megkeresett és azt mondta azzal, hogy elveszített rádöbbent mennyire hülye volt, és velem szeretne tervezni, bàrmikor jöhet az a baba, teljes szívvel benne van. Ez elèggé összezavart, mert miatta èn is feszengek màr a gyerek témàn. Elmondtam a mostani 31 éves barátomnak is, akivel most együtt vagyunk, hogy mit érzek és megköszönte az őszinteséget, azt mondta ő is nagyon kedvel és velem a szerelmet és a jövőt is làtja, de még alig ismerjük egymást, a gyerekvállaláshoz több közös tapasztalat kell - amivel maximálisan egyetértek -, ezért adott két hetet, hogy eldöntsem kivel szeretném folytatni. Hozzátette, hogy nincs ellenére, hogy akár idén is elkezdjük a baba projektet ha jól mennek a közös dolgaink, bàr nem ez volt a terve, de biztosra sem tudja ígérni, hogy mit érez/ gondol majd nyáron.

Az a bajom, hogy a szaunás veszekedésnél sokminden elhangzott, ami azóta is itt cseng a fülemben, lowkey traumatizált és most úgy érzem lehet kifutok az időből a 31 évessel, ha mégsem alakulunk jól a későbbiekben, viszont Zoli esetében meg félek, hogy ha nem elsőre / másodikra jön össze a baba (ami valószínűleg így lesz), akkor ott is vége lesz a frusztrációja miatt és megint szingli leszek csak màr 41 évesen. Tegnap enyhe pánikrohamom volt emiatt és a barátaim véleménye egyértelmű lenne, ezért úgy érzem az nem segít. Már az is megfordult a fejemben, hogy mindkettőt lezárom és társkeresőn keresgélek tovább, de a szauna óta elkezdtem félni, hogy 40 évesen (hiába nézek ki jól és vagyok termékeny) biztosan találok-e olyat aki szeretne gyereket 1,5 èven belül…

Ti mit tennétek?

Tudom, hogy majd jönnek a savazó kommentek, de higyjétek el nagyon féltem megírni a posztot, nehogy hülyének gondoljatok, viszont annyira elakadtam, hogy már ezt sem bánom - mindig vannak építő meglátások is és úgy érzem bármi is az, nagy szükségem van most rájuk.