Láttok valamilyen szembetűnő emberi hibát a hosszú ideje szingli ismerőseiteknél?

A közvélemény általában úgy tartja, hogy valami nagy gáz van azokkal, akiknek hosszú ideje nincs párjuk. Vagy nagyon csúnyák, vagy buták, vagy nincs egzisztenciájuk, stb. Az emberek többsége pedig azonnal is ítélkezik ilyen szempontból.

Ezért kérdezem, hogy ha ismertek ilyen embereket közelebbről, tehát nem csak felszínesen, akkor úgy látjátok, hogy ez igaz? Nekem van ilyen barátom és egyáltalán nem látom, hogy emberileg probléma lenne vele, vagyis barátként megmutatkoznak a pozitív oldalai, inkább annyi, hogy nincs elég önbizalma kezdeményezni a lányoknál és ezért nem is töri magát ilyen téren. Rokonságomban is volt több eset, hogy valaki egyedül éljen, de nem közösítették ki ezért, ugyanúgy részt vett eseményeken, vigyázott gyerekekre, játszott velük, nem nézték rossz szemmel emiatt.