Párkapcsolati problémák - sokadik epizód😅

Sziasztok, én is beálltam a sorba, hogy megerősítést, tanácsot kérjek tőletek. Most vagyunk 3 éve együtt a barátommal, de úgy néz ki szakítás a vége. Jelenleg inkább se veled-se nélküled. Együtt élünk már 2 éve. Volt pár red flag az elején számomra, pl szakítani akart velem 3 hónap után, mert nem mutattam meg neki az önéletrajzom meg a diplomám, hogy lecsekkolja tényleg van-e, meg ilyesmik, de nagyon oda voltam érte, úgy tűnt hasonló jövőt tervez, esküvő, gyerekek. Aztán idővel belekényelmesedett a kapcsolatba, kitalálta, hogy mégsem szeretne gyereket. Egyre kevesebb időt töltöttünk együtt, konkrétan nem voltak közös programjaink nagyon már egy éve, kivéve ha én szerveztem valamit mert akartam menni, ja meg én is fizettem. Szóval igen, a pénzhez való hozzáállásunk nem egyezik, ő szó szerint semmire nem költ, mert saját lakásra spórol, egy kávéra vagy mozira sem hív meg, ha elmegyünk, felírja felesbe. Azt mondta, ha én akarok menni valahova, akkor azt szervezzem meg, eljön, de általában még a felét sem fizeti ki, én fizetem az egészet. Pedig nem keresünk rosszul, majdnem ugyan annyit mindkettőnk, bőven telne néha vacsira vagy ilyesmi. Amikor legutóbb wellnesselni akartam menni, azt is nekem kellett fizetni🥲 Úgy érzem ezáltal a saját közös élményeinktől foszt meg minket, hogy nem akar eljönni sehova, ahol esetleg a felét kellene kifizetni. Azt mondta, ha meglesz a saját lakása, bérleti díjat fog tőlem kérni, mert szerinte ez a normális. Well, van más problémánk is, pl a bizalmatlansága... sosem bízott bennem, fogalmam sincs miért, mert nem csináltam semmit a 3 év alatt, de nem hiszi el, és mindig ellenőrizni akar. Ez azt jelenti, hogy többször a fürdő ajtót is rám törte, miközben zuhanyoztam, hogy hátha le tud leplezni. Ebből azért volt veszekedés, nyilván nekem szükségem van privátszférára, de számára egy kapcsolatban ez nem létezik, plusz amúgy is bizalmatlan. Amikor megkérdezem, hogy mégis minek van velem, ha ennyire nem bízik bennem, akkor azt válaszolja, hogy mert meggyőző vagyok... de én soha nem tartottam fegyvert a fejéhez, hogy velem legyen😅 A szexuális életünk szintén nem létezik, mert nem kívánom, túl sok negatív érzés van már bennem, képtelen vagyok így vele lenni. Először azt hittem a fogamzásgátló okozza a libidó csökkenést, de igazából nem. Meg amúgy se hagyjam azt abba, mert csak a kapcsolatunk ellen tennék vele ugye. Ez meg csak olaj a tűzre, mert pláne azt hiszi, hogy megcsalom. Ja és a házimunkában sem segít, főzni, mosni, takarítani kell rá, a válasza pedig az volt, hogy nem ugyan ott van az ingerküszöbünk, szóval ha tisztaságot akarok, oldjam meg, mert őt egyébként nem zavarja, akkor minek csinálja. Rengeteg kört futottam vele már ezen is. Nos végül úgy alakult, hogy találtam lakást és 2 hét múlva tervezek elköltözni, de hiába tudom az eszemmel, hogy ez a jó döntés, valahogy nagyon rossz ebbe belegondolni, mert végülis szeretjük egymást. De tudom, hogy hiába vagyunk el a mindennapokban, ez nem tudja összetartani a kapcsolatot hosszú távon. Ő úgy csinál, mintha nem történt volna semmi, folytatjuk így, pedig változni nem fog semmi. Hogyan tudnék átlendülni ezen, hogy ne érezzem azt, hogy megbántam a szakítást és lehet jó is lenne, megváltozna stb? Csak hitegetem magam de időpazarlás már hónapok óta Előre is köszi a segítő válaszokat